Körülbelül három hét telt el az
emberrablás óta. Ez
az eset nem egy ember életét gyökerestül felforgatta. Kyuhyun szinte minden nap
meglátogatta a YangSuHeo főhadiszállását, hogy fejlessze tudását, ám közben egy
pillanatra sem feletkezett meg bankbeli feladatairól sem. Gyorsan haladt, és
hála Kage segítségének, kipróbálhatta tudását a lövészetben is. A nő még mindig
szigorúan tartotta a három lépés távolságot, de már nem bánt vele annyira
lekezelően. Mondhatni, a szárnyai alá vette...
Na Rae
egyre többet találkozott azzal a bizonyos maffiataggal, ám erről legjobb
barátnőjén kívül senkinek sem volt tudomása. Kettejük között lassan bontakoztak
ki a dolgok, egyre közelebb kerültek egymáshoz. Mindketten többként tekintettek
egymásra, mint egyszerű barátok, ám egyikük sem fedte fel érzéseit egyenlőre.
Egy békés
délután Na Rae belépett a SuHeo épületébe. Ez volt az első alkalom, hogy itt
járt azóta... Kicsit feszélyezve érezte magát, többen megbámulták, de Siwon
kedvéért elviselte ezt. A férfi ugyanis arra kérte, hogy ezen a napon itt
találkozzanak, de nem árulta el, hogy miért. A lány félreállt, és oldalról
szemlélte az elhaladókat. Nagyjából két perce álldogálhatott magányosan, mikor
két férfi felé vette az irányt. Egyikük arcán sunyi mosoly terült szét, a másik
egykedvű volt.
-
Szia
kislány! - köszönt a hosszabb hajú – kire vársz? Talán váltságdíjat hoztál
valakiért?
-
N-nem,
én... – kezdte bátortalanul NaRae, de a férfi félbeszakította.
-
Ne
aggódj, nem kell annyira megijedni...
A két
férfi egyre csak bombázta a lányt tolakodó kérdéseivel, aki egyre jobban félt
tőlök. A rámenősebb hirtelen közelebb lépett hozzá s kezével végigsimított az
arcán.
-
Kérem,
ne csinálja ezt... – rebegte halkan, de
mintha a falnak beszélt volna.
-
Elég
lesz, túl messzire mész – szólt közbe a társa is.
-
Ugyan
már...
-
Heechul!!
Onii-san?! Ti meg mi a fenét képzeltek magatokról? – harsant fel Kage hangja
valahonnan a hátuk mögül.
A japán
a kijárat felé tartott Kyuhyun kíséretében, ám megakadt a szeme a furcsa
hármason.
-
Semmit
– fordult felé az, aki az előbb még a lánnyal foglalkozott.
-
Hová
mész Onee-chan? – kérdezte a másik férfi.
-
Veszünk
pár cuccot Kyuval... jut eszembe, Rae-chan Siwon mindjárt jön, csak még nem
kászálódott ki a zuhany alól...
-
Na
Rae? Te mit csinálsz itt? – kérdezte tágra nyílt szemekkel Kyuhyun.
-
Ezt
én is kérdezhetném... – hangzott a felelet...
A két testvér
némán meredt egymásra, a kínos csendet Kage törte meg.
-
Kyuhyun,
bemutatom Siwon barátnőjét, Rae-chan, bemutatom a YangSuHeo legújabb tagját –
„mutatta be” egymásnak a családtagokat, majd egy elégedett mosoly terült szét
arcán reakciójuk láttán.
-
Tessék?
– kiáltott fel meglepetten egyszerre a két említett és Heechul.
-
Bocsánat
kislány, nem tudtam, hogy belsős vagy – mondta a maffiatag, enyhén meghajolt
majd egy gyors köszönés után társa kíséretében kilépett az utcára.
-
Mióta
jársz vele? És mióta nem mondassz el nekem ilyen dolgokat? – fordult
felháborodottan húga felé az újonc.
-
N-nem
is járok vele – felelte fülig pirulva a lány.
-
Csak
fogsz... – szólt közbe a japán sokat tudó mosollyal.
-
Miből
gondolod? – kérdezte Na Rae reménykedve.
-
Ismerem
már egy ideje, és annyira nyilvánvaló, hogy fülig beléd van zúgva... –
kacsintott, és elindult az ajtó felé.
-
Erről
még beszélünk otthon! – mondta Kyuhyun, majd a japán után sietett.
Mindketten
beültek a fekete BMW terepjáróba. A fiú Kage felé fordult.
-
A
húgom és Siwon? Azt hittem, hogy ti együtt vagytok...
-
Ugyan
már! – nevetett fel a nő – csak barátok vagyunk.
-
Miért
ne mondtad, hogy ők ketten találkozgatnak? – kérdezte Kyuhyun némi gondolkozás
után.
Nem kérdezted... – vont
vállat somolyogva Kage.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése