2013. május 22., szerda

Girft from Hell 3.rész


-         Nézd, az a két srác már minket bámul egy ideje – mondtam barátnőmnek
-         Egész helyesek. Így messziről.
-         Odamenjünk hozzájuk?
-         Te megvesztél? Nem is ismerjük őket?
-          És? Nem azért jöttünk, hogy pasizzunk?
-         De, de nem mehetsz oda hozzájuk csak úgy – tiltakozott –majd ők idejönnek, ha akarnak valamit.

Válaszra nyitottam a szám, amikor mellém lépett egy férfi. Táncolni akart, de nem volt az esetem. Rövid úton leráztam. Ezalatt Na Rae-hez odalépett egyik osztálytársunk, és táncolni kezdtek. Nem akartam zavarni őket, így kimentem a folyosóra, és kényelembe helyeztem magam az egyik kanapén. Elővettem a mobilomat, hogy megnézzem, mennyi az idő. Alig pár perce ücsöröghettem ott, amikor éreztem, hogy besüpped mellettem a kanapé. Meglepetten pislogtam a mellettem ülő srácra, aki idő közben átvetette a karját hátam mögött.

-         Szia – köszöntem neki bátortalanul.
-          Láttalak táncolni. Mi a neved?
-          Kage – közelebb hajoltam hozzá, hogy a zene ne nyomja el a hangom.
El akartam húzódni tőle, de nem hagyta… A vállamnál fogva maga mellett tartott, és beleszagolt a nyakamba.
-         Milyen jó illatod van… – mormogta a fülembe.
-         Köszönöm – pirultam el. Nem tudtam, mit is kellene reagálnom szavaira.
-         Mit szólnál, ha jobban összeismerkednénk? – felém villantott egy szívdöglesztő mosolyt.
-         Nem is tudom – tétováztam.
-         Van pasid?
-         Nem erről van szó…
-         Akkor?
-         Mi a neved? – kérdeztem.
-         Az nem fontos.
-         De engem érdekel! – néztem rá.
-         Jó a kontaktlencséd, szép árnyalat.
-         Kö-köszi – túrtam a hajamba zavartan. „Most mi lesz? Kiszúrta, hogy ezüst a szemem…”
-         Hívj Kyuhyunnak – felelte végül vigyorogva.
-         Kyuhyun? – ismételtem meg a nevét, miközben alaposan végigmértem.
Tekintetem ajkain akadt meg. Ismét mosolyra húzta ajkait, és egészen közel hajolt hozzám.
-         Szeretnéd?
-         Tessék? – néztem rá értetlenül.
Nem válaszolt. Államnál fogva megemelte a fejem, és ajkaimra tapadt. Meglepetésemben halkan felnyögtem…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése