-
Hát ezt meg mi lelte? – kérdezte Siwon.
-
Nem bírta a gyűrődést. Csodálom, hogy
eddig tudta irányítani az erejét.
-
Na mi van? Csak nem érdekel? – vonta fel
a szemöldökét.
-
Nem úgy, ahogy azt te gondolod.
-
Hát?
-
Ezt majd inkább négy szem közt. Őt
felviszem a szobámba, te csinálj valamit a másik csajjal. Ha már az előbb úgy
védted.
-
Hé! Belém kicsit több érzés szorult…
-
Tudod, az ösztönök.
-
Ja, na menj, de lehetőleg ne öld meg a
csajt, meg akarom kímélni a másikat…
-
Ennyire bejön?
-
Talán baj?
-
Ch…
Kyuhyun felkapta a rajta fekvő lányt, és a szobájába
vitte. Lefektette az ágyra, majd felvett egy nadrágot. Végignézett Kagén, majd
kiment a konyhába, és főzött egy erős kávét. Ezalatt Siwon az udvaron leguggolt
Na Rae elé, aki könnyes szemekkel nézett fel rá, majd ijedten arrébb húzódott.
-
Jól vagy? – kérdezte a férfi.
-
M-mi vagy te?
-
Az apám vérfarkas… édesanyám ember volt
– sóhajtott.
-
Miért hoztatok ide minket?
-
Talán jobb lett volna, ha az öcsém a
buli közepén változik át?
Na Rae megrázta a fejét.
-
Miért? Hogyan? Én már semmit sem értek –
mondta halkan.
-
Nem tetszett neki, hogy a kis barátnőd
egy succubus.
-
Egy micsoda?
-
Nem is tudtad? – csodálkozott Siwon.
-
Hát… azt tudtam, hogy nem ember… de ő se
tudja, hogy… - hirtelen elhallgatott.
-
Nem tudja? Gyere, felkísérlek az egyik
vendégszobába – váltott hirtelen témát a férfi.
-
De én… nem mehetnék haza?
-
Nem.
Felsegítette a lányt, és bekísérte a házba.
Megmutatta neki, mit merre talál, majd testvére szobája felé indult.
Bekopogott, és egy halk vakkantás után be is nyitott. Kyuhyun egy fotelben ült,
kezében egy nagy bögre kávéval.
-
Ennyire kikészültél?
-
Nem téged akart megölni ez a démon –
fejével az ágy felé bökött.
-
A succubus…
-
És lidérc… a kis tüzes – vigyorgott
kajánul Kyuhyun.
-
Ugye nem tervezel semmi hülyeséget?
-
Nem…
-
Ez nem volt valami meggyőző… Megölöd?
-
Hova gondolsz? Egy lidércnek gazda kell…
-
Te nem vagy normális!
-
Miért nem?
-
Ugyan nagyon erős vagy, de mégis csak
egy succubus. Azért él, hogy megöljön minket. Pont a nagy erőd lesz a veszted…
-
Szeretem a kihívásokat!
-
Nem vagy normális… - ismételte magát
Siwon.
-
Ha te mondod…
-
Sikerült megtudnom valami érdekeset.
-
Éspedig?
-
A csajszi – bökött az ágy felé – nincs
tisztában a saját erejével. Nem tudja, hogy miféle.
-
Hát pedig az előbb nem úgy nézett ki… -
grimaszolt Kyuhyun.
-
És a buliban?
-
Ott is megpróbálta elszívni az erőm… bár
nem tudatosan.
-
Látod, igazam van…
-
Ó anyám! – nyöszörgött Kage az ágyban.
-
Azt hiszem, én most magatokra hagylak
titeket… - mondta Siwon, és már ott sem volt.
Kyuhyun letette az asztalra az üres bögrét, majd
felállt, és az ágy mellé sétált.
-
Jól aludtál, cicám? – kérdezte
vigyorogva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése