Egy hét telt el a szülinapom óta. Nem történt semmi
látható változás, de miden este egy álom kísértett. Egy férfivel álmodtam,
akinek nem láttam az arcát, de szenvedélyes álom volt. Akárhányszor
felébredtem, úgy éreztem, keresnem kell valakit. És éheztem. Na Rae azt mondta,
csak egy pasi hiányzik az életemből. Én ebben nem voltam annyira biztos, de
reméltem, hogy igaza van. Aztán felvetette az ötletet, hogy menjünk el bulizni,
mert az a hír járta, hogy a hétvégén a környék legjobb szórakozóhelyén lesz party.
-
Ránk fér, úgysem voltunk sehol az elmúlt
időben.
-
Nem is vágyom sehova… túl zajosak az
ilyen helyek…
-
Ne legyél ilyen!
-
De…
-
Neked pasi kell, és én is szívesen
megnézném a felhozatalt, de egyedül nem vicces…
-
Nem is tudom…
-
Kérlek!
-
Nem bánom, elmehetünk, de aztán jó
legyen! – nevettem.
-
Az lesz!
***
-
Én továbbra sem tartom ezt olyan jó
ötletnek… Már most majd szétvet az ideg, pedig még egy hét van holdtöltéig.
-
Nem tehetek róla, teli vagyok
energiával.
-
És ezért le fogod gyilkolni a fél
várost…
-
Jobb esetben csak egy embert.
-
Rólad van szó, nincs jobb eset…
-
Ne aggódj annyit!
***
A hajamat szárítottam, Na Rae pedig a sminkjét
igazgatta. Alig egy óránk volt elkészülni. Bár még mindig semmi kedvem nem volt
kimozdulni itthonról. Mi lesz, ha valami olyat csinálok, amire nem számítunk?
Mi lesz, ha bántok valamit? Noha a szememen, és a tüzes eseten kívül egyelőre
más nem történt, a lelkem mélyén éreztem, hogy nincs minden rendben. Próbáltam
megfeledkezni a dologról, és barátnőm kedvéért vidámnak mutattam magam. Gyorsan
belőttem a hajam, kihúztam a szemem, és már indultunk is.
-
Ha már megyünk, remélem, nem csak selejt
pasik lesznek… - tűnődtem hangosan.
-
Hova gondolsz, jó helyre viszlek!
-
Honnan tudod?
-
Megérzés…
-
Úgy legyen.
Belemerültünk a beszélgetésbe, már csak azt vettük
észre, hogy megérkeztünk. Kíváncsian léptünk be, hogy feltérképezzük a terepet.
Kiváltottuk a jegyet, és körbenéztünk. A széles folyosókon kényelmes fekete
bőrkanapék, több nagy terem, más-más zenével. Karaoke szoba, és italpult.
-
Mit szólsz egy kis alapozáshoz?
-
Nem is tudom – tétovázott Na Rae.
-
Meghívlak egy sojura – vigyorogtam.
-
Nem bánom, de csak egyet…
-
Igen, igen – bólogattam, majd rendeltem.
Koccintottunk és lehúztuk az italt – És most?
-
Tánc?
-
Nincs kedvem…
-
Ne légy ünneprontó – ragadta meg a
csuklómat, és berángatott az egyik terembe.
Noha semmi kedvem nem volt az egészhez, végül
beadtam a derekamat, és engedtem, hogy a zene átvegye az irányítást. Teljesen
áthatott a ritmus, ütemre mozdultam. Ahogy láttam, barátnőm is teljesen
beleélte magát. Kezdtem jól érezni magam.
***
A két férfi a tánctér szélén állt a pultnak
támaszkodva, a tömeget figyelte. Fiatalok voltak, húsz év körülinek néztek ki.
Halkan beszélgettek, mégis tisztán értették egymás szavát. Egyikük a kezében
egy pohár whiskyt tartott.
-
Nem kéne még innod is!
-
Ugyan miért?
-
Lássuk csak… Ha nem lenne elég, hogy
ideges vagy, és éhes, még iszol is. Tudom nagyon jól, hogy a piától még
könnyebben begerjedsz. És mivel azt a prostit nem arra használtad, amire
kellett volna…
-
Mi baj van azzal, hogy megfektetem, mielőtt
végzek vele?
-
Nekem nem ártasz vele… azt a két csajt
figyeld öcsi! Nem tetszik valamelyik?
-
Nem rosszak – nyalta meg a szája szélét
– a magasabbat vinném pár körre.
-
Azt mondod? Ilyen hamar megtaláltad az
áldozatodat?
-
Majd meglátjuk. Előbb a szórakozás,
aztán eszünk.
-
Csak te.
-
Tudom, te megfogadtad, hogy ha nem
muszáj, nem ölsz embert… De ne légy ilyen morcos, a másikat meghagyom neked –
vigyorgott.
-
Nagylelkű vagy…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése