- Ne aggódj öcsi, nem te vagy az első, akinek elcsavarta a fejét – kacsintott.
- De én nem..
- Ne tagadd, még a vak is látja, hogy szívesen megfektetnéd – súgta a fülébe DongHae.
- Tessék? – méltatlankodott Kyuhyun.
- Vagy talán nincs igazam?
- Najó, elég ebből, én leléptem jó. Jó meccs volt fiúk – vágott közbe Kage – ha kellek, otthon megtaláltok.
- És a munka? – kérdezte szigorúan Leeteuk.
- Néha tanulnom is kell! – pislogott ártatlanul a japán – remélem nem akarod, hogy miattad rúgjanak ki az egyetemről..
- Nem, dehogy... menj csak – sóhajtott beletörődően a főnök.
- Ja és Siwon, mára rádbízom a zöldfülű további kínzását, de csak óvatosan, mert kezd besokallni – mondta gúnyosan a nő, majd kisétált a teremből.
Kyuhyun gyilkos pillantásokkal méregette távolodó alakját.
- Ne kapd fel a vizet Kyu, ő mindig ilyen – lépett oda a fiúkhoz SunJae – és te, Cicám – fordult Yesunghoz – már megint miért hagytad, hogy megverjen egy lány? – kérdezte vigyorogva.
- Ahh, tudod, hogy csak hagytam magam – kacsintott – nem vehetem el a húgom kedvét a játéktól.
- A testvéred? – nézett rá megütközve Kyuhyun.
- Nem vér szerinti – nevetett fel Yesung – egyke vagyok.
- Akkor...?
- Ez egy hosszú történet – komolyodott el – én találtam meg, miután félholtra verte három yakuza.
- Miért? Nem is tudtam...
- Nagyon sok mindent nem tudsz te még róla – szólt közbe SunJae.
- De ez már régen volt, és a múltat jobb békén hagyni. Ha jót akarsz magadnak, ne hozd fel előtte ezt a témát.
Kyuhyun elgondolkodva bólintott, miközben szeme megakadt testvérén, aki éppen kibontakozott Siwon öleléséből. NaRae mindig nagyon boldognak tűnt a férfi mellett, megbékélt azzal a tudattal is, hogy a japán nő elcsavarta Siwon fejét. Hiszen, ahogy bátyja mondta, ez teljesen érthető, és nem is tudott tenni ellene semmit.
- Gratulálok hyung, jól játszottál – lépett oda hozzájuk.
- Kösz – vigyorgott rá az idősebb – és amilyen jó kedvem van ma, elhalasztom az edzést, szabad vagy.
- Óhh, köszönöm – lélegzett fel a fiú – akkor majd holnap... Hugi, haza vigyelek?
NaRae kérdőn nézett Siwonra, aki felsóhajtott.
- Nagyon szívesen tölteném veled a délutánt, de dolgom van a kínaiakkal.
- Akkor haza vihetsz – mondta csalódottan a lány.
- Ne aggódj, majd bepótoljuk –kacsintott a férfi, majd egy búcsúcsók után eltűnt az öltözőben.
- Te meg mit bénáztál a meccsen?! – kérdezte NaRae a kocsiban ülve.
- Na szép, már te is kezded hugi?
- Igen! Szedd már össze magad, és beszélj vele!
- Kivel?
- Kivel...kivel. az öreganyámmal – forgatta a szemeit a lány – Kage-vel.
- Jaa, persze, hogy jól kiröhögjön?
- Te teljesen hülye vagy...
- Kösz.. – morgott Kyu – mintha olyan egyszerű lenne beszélni vele...
- Odaállsz elé, és megmondod neki...
- Nem tudom, észrevetted-e, hogy még mindig nem vagyok a szíve csücske. Ha kihozom a sodrából, talán még le is lő...
- Ennyire csak nem drasztikus a helyzet.
- Te nem ismered őt... ma is majdnem megfojtott valakit.
- Hogy mit csinált?
- Valami bárban összeveszett egy sráccal, és délelőtt összefutottunk vele véletlenül. Hát nem lettem volna a fickó helyében.
- És min kapta fel ennyire a vizet?
- Nem tudom... de szerintem van köztük valami – mondta lehangoltan a fiú.
- Szedd össze magad, és meg ne próbált feladni! – zárta le a vitát NaRae.
- De én nem..
- Ne tagadd, még a vak is látja, hogy szívesen megfektetnéd – súgta a fülébe DongHae.
- Tessék? – méltatlankodott Kyuhyun.
- Vagy talán nincs igazam?
- Najó, elég ebből, én leléptem jó. Jó meccs volt fiúk – vágott közbe Kage – ha kellek, otthon megtaláltok.
- És a munka? – kérdezte szigorúan Leeteuk.
- Néha tanulnom is kell! – pislogott ártatlanul a japán – remélem nem akarod, hogy miattad rúgjanak ki az egyetemről..
- Nem, dehogy... menj csak – sóhajtott beletörődően a főnök.
- Ja és Siwon, mára rádbízom a zöldfülű további kínzását, de csak óvatosan, mert kezd besokallni – mondta gúnyosan a nő, majd kisétált a teremből.
Kyuhyun gyilkos pillantásokkal méregette távolodó alakját.
- Ne kapd fel a vizet Kyu, ő mindig ilyen – lépett oda a fiúkhoz SunJae – és te, Cicám – fordult Yesunghoz – már megint miért hagytad, hogy megverjen egy lány? – kérdezte vigyorogva.
- Ahh, tudod, hogy csak hagytam magam – kacsintott – nem vehetem el a húgom kedvét a játéktól.
- A testvéred? – nézett rá megütközve Kyuhyun.
- Nem vér szerinti – nevetett fel Yesung – egyke vagyok.
- Akkor...?
- Ez egy hosszú történet – komolyodott el – én találtam meg, miután félholtra verte három yakuza.
- Miért? Nem is tudtam...
- Nagyon sok mindent nem tudsz te még róla – szólt közbe SunJae.
- De ez már régen volt, és a múltat jobb békén hagyni. Ha jót akarsz magadnak, ne hozd fel előtte ezt a témát.
Kyuhyun elgondolkodva bólintott, miközben szeme megakadt testvérén, aki éppen kibontakozott Siwon öleléséből. NaRae mindig nagyon boldognak tűnt a férfi mellett, megbékélt azzal a tudattal is, hogy a japán nő elcsavarta Siwon fejét. Hiszen, ahogy bátyja mondta, ez teljesen érthető, és nem is tudott tenni ellene semmit.
- Gratulálok hyung, jól játszottál – lépett oda hozzájuk.
- Kösz – vigyorgott rá az idősebb – és amilyen jó kedvem van ma, elhalasztom az edzést, szabad vagy.
- Óhh, köszönöm – lélegzett fel a fiú – akkor majd holnap... Hugi, haza vigyelek?
NaRae kérdőn nézett Siwonra, aki felsóhajtott.
- Nagyon szívesen tölteném veled a délutánt, de dolgom van a kínaiakkal.
- Akkor haza vihetsz – mondta csalódottan a lány.
- Ne aggódj, majd bepótoljuk –kacsintott a férfi, majd egy búcsúcsók után eltűnt az öltözőben.
- Te meg mit bénáztál a meccsen?! – kérdezte NaRae a kocsiban ülve.
- Na szép, már te is kezded hugi?
- Igen! Szedd már össze magad, és beszélj vele!
- Kivel?
- Kivel...kivel. az öreganyámmal – forgatta a szemeit a lány – Kage-vel.
- Jaa, persze, hogy jól kiröhögjön?
- Te teljesen hülye vagy...
- Kösz.. – morgott Kyu – mintha olyan egyszerű lenne beszélni vele...
- Odaállsz elé, és megmondod neki...
- Nem tudom, észrevetted-e, hogy még mindig nem vagyok a szíve csücske. Ha kihozom a sodrából, talán még le is lő...
- Ennyire csak nem drasztikus a helyzet.
- Te nem ismered őt... ma is majdnem megfojtott valakit.
- Hogy mit csinált?
- Valami bárban összeveszett egy sráccal, és délelőtt összefutottunk vele véletlenül. Hát nem lettem volna a fickó helyében.
- És min kapta fel ennyire a vizet?
- Nem tudom... de szerintem van köztük valami – mondta lehangoltan a fiú.
- Szedd össze magad, és meg ne próbált feladni! – zárta le a vitát NaRae.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése