2013. július 10., szerda

Gift from Hell 13.rész

-          Te? Mit csinálsz te itt? – nézett rám szúrósan, és ha nem vagyok elég gyors, rám is csapta volna az ajtót.
-          Beszélni szeretnék veled!
-          Nincs miről… menj, foglalkozz a pasiddal. Az a szemét úgy is fontosabb, mint az iskola! – idegesen mért végig – megváltoztál miatta, és én az új énedből nem kérek!
-          Engedd, hogy megmagyarázzam! Könyörgöm! – válaszát meg sem várva, beléptem a házba, majd megragadtam a csuklóját, és a szobájába húztam.
-          Mégis mit képzelsz magadról?!
-          Félreérted a helyzetet…
-          Várom a magyarázatot – fonta össze karjait barátnőm.
-          Én együtt vagyok Kyuhyunnal…
-          Ha nem mondod, nem veszem észre! – gúnyolódott.
-          De nem azért, mert szeretem…
-          Hát? – úgy nézett rám, mint egy hülyére.
-          Én… succubus vagyok – tétováztam – természetemből adódóan vonzódom az erős férfiakhoz.
-          És ezért bárkivel összefekszel?
-          Nem! – lehajtottam a fejem – Én nem akartam… - mondtam halkan.
-          Tényleg megtetted?! – pislogott rám hatalmas szemekkel.
-          Éjjel megtámadtak – tereltem a témát.
-          Tessék? Hol a fenében voltál?
-          Sétáltam… nem tudtam aludni…
-          Nem vagy normális!
-          Könyörgöm, segíts! – legördült egy könnycsepp az arcomon – szörnyeteg vagyok – suttogtam.
-          Ne mondj ilyet, nem vagy az!
-          De… én… - nem tudtam elmondani neki.
-          Mi a baj?
-          Minden…
-          Hagyd ott a farkast, és minden visszatér a régi kerékvágásba!
-          Nem tehetem…
-          Dehogynem!
-          Ha megteszem, meghalsz – zokogtam.
-          Mi? – nézett rám hitetlenkedve.
-          Megzsarolt… feltétlen engedelmességgel tartozom neki…
-          Miért hagyod magad?
-          Miattad… - reméltem, hogy egyszer elmondhatom neki az igazságot, de attól féltem, hogy már így is túl sokat járt a szám…
***
-          Mi ez az önelégült mosoly Kyu?
-          Az enyém… - vigyorgott továbbra is.
-          Gerincre vágtad?
-          És túléltem… - nevetett – látod, Siwon, feleslegesen aggódtál annyit.
-          Mivel győzted meg?
-          Nem győztem meg – vont vállat a fiatalabb – nem volt más választása… Miután megölte azt a pasit, nem igazán tudott ellenkezni.
-          Meg volt az első áldozat?
-          De meg ám!
-          És ezért mekkora árat fizetett…
-          Örök időkig az enyém – mosolyodott el sötéten Kyuhyun.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése