You only have one chance,you know?

- Túl rég voltunk kettesben, nem gondolod?

- Nem én tehetek róla, hogy folyton a srácokkal lógsz…

- Ne duzzogj, te is tudod, hogy szükségük van rám… Nélkülem kihalnának.

- Tudom, te vagy az, aki vigyáz rájuk… vagy éppen belerángatja őket a hülyeségekbe…

- Még mindig haragszol rám a múltkori miatt, igaz? De hát már mondtam, hogy…

- Még mindig… elég okot adtál rá – fontam össze a karjaimat.

- Te is tudod, sosem hagynám, hogy bajod essen, de nálad jobb csalit nem is találhattunk volna… s látod: senkinek nem esett bántódása.

- Szóval engem csak úgy felhasználsz csalinak… ennyit érek neked?! És mi lett volna, ha valami nem úgy alakul, ahogy terveztétek?

- Hangenget el kellett kapnunk, és benned bízott…

- Aha… ha nem értetek volna oda időben…

- De odaértünk s Hangengnek még a Kardot sem sikerült felhasználnia. Tudod, hogy akkor övé lenne minden. Ezt te sem akarhattad.

- Valóban nem, de ezek után nem várhatod el, hogy bízzak benned…

- Akkor áruld el kérlek, hogy mit kell tennem, hogy újra bízz! Mindent azért tettem, hogy békében legyünk. Tudom, hogy hibáztam, de bármit megtennék azért, hogy újra bízz bennem. De basszus, én csak segíteni akartam és meg is tettem. Ezért igazán nem haragudhatsz rám!

- Kihasználtál, és megölted a barátomat… tényleg nincs okom haragudni rád…

- Mert te olyan igazi csupa szív vagy, és soha senkivel semmi rosszat nem tettél. Ahogy nekem is rögtön elmondtad, hogy mi vagy, és nem abból kellett rájönnöm, hogy az ex csajomból kiszipkázod a vacsid.

- Én sosem kerestem a bizalmadat… ha valaki, te igazán tudhatnád, hogy sosem bízhatsz egy lidércben…

- Akkor viszont végképp nem értem, mi a problémád. Te nem bízol bennem, én meg nem bízhatok benned… Totál összeillünk – gúnyolódott Kyuhyun – de ez így nem igazi kapcsolat Kage. Van valami kapocs köztünk, ezt te feladnád?

- Ez így nem működik… te üldözöd a fajtám, én mégis melletted maradtam, annak ellenére, hogy nem kötöttünk szerződést.

- Nem értem, mit aggódsz a Tanács és a Testvériség miatt, hisz letojják, hogy együtt vagyunk. Mert ugye még együtt vagyunk?

- Mondj egy jó okot, hogy miért ne hagyjalak itt – sóhajtottam.

- Mondj még egy pasit, aki ilyen jó veled az ágyban, és talán megengedem, hogy elmenj.

- Látom, az önbizalmaddal még mindig nincs probléma.

- Még mindig kerülöd a kérdést Kage. A haverod kipurcant, igen, de nem mindegy, hogy most általam történt? Ha én elbuktam volna, és a te drága Hangenged kinyírt volna, neki is itt siránkoznál?

- Te is nagyon jól tudod, hogy nem hagytalak volna meghalni…

- Mintha én is ezt mondtam volna. Persze a te szádból ez mindent eldöntő érvként szól – grimaszolt.

- Én nagyon meggyőző tudok lenni… - közelebb léptem hozzá.

- Ha nem így lenne, sosem feküdtem volna le veled.

- Talán megbántad? – vontam fel a szemöldököm.

- Nem. És te? – lépett ő is egyet felém.

- Ha megbántam volna, már nem tudnád megkérdezni – néztem rá kihívóan.

- Nos, még mindig túlságosan nagyra vagy magaddal bébi. Tán elfelejtetted, hogy a Tanács belső köréhez tartozom? Azaz a legerősebb Vadászok egyike vagyok… - forgatta a szemeit.

- Egy erős vadásznál kicsit több kell, hogy megijedjek – kacsintottam.

- Sajnos tisztában vagyok vele. Emlékszel? Mikor először utánad küldtek, Siwon és Yesung mellett mertem csak találkozni veled.

Felkacagtam – Akkor még volt is okod félni tőlem.

- Szóval most már nincs?

- Talán még mindig félsz? – vigyorogtam.

- Azóta tudom, hogy nincs mitől – egy pillanat alatt elém lépett, és meglepettségemet kihasználva nekilökött a hátam mögött magasodó fának. Kezeivel a fa törzséhez szorította az enyémeket, és rám vigyorgott.

- Mit szeretnél? - kérdeztem, miközben fordítottam helyzetünkön - még mindig én vagyok az erősebb- somolyogtam.

- Hm... talán - a nyakamba hajolt - békülős szexet. Mit szólsz?

Nem válaszoltam, csak megcsókoltam - Szerinted?